Istvánovits Eszter

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Személyes adatok
Név (publikációban): 
Istvánovits Eszter
Név (civil): 
dr. Istvánovits Eszter
Születési hely: 
Budapest
Születési év: 
1958
Idegennyelv-ismeret: 
angol, orosz
Cím: 
Jósa András Múzeum 4400 Nyíregyháza, Benczúr tér 21.
Telefonszám: 
+36 42 315 722
Kutatási terület
Kutatott ország, terület: 
Kutatott régészeti korszak: 
Tanulmányok
Végzettség: 
régész, muzeológus
Középfokú tanulmányok: 
Eötvös József Gimnázium, Budapest, 1976.
Felsőfokú tanulmányok: 
ELTE BTK nappali tagozat, régészet szak (provinciális és népvándorlás kor) 1976–1981.
Diplomaszerzés éve: 
1981
Diplomamunka címe : 
Szarmata besimított kerámia
Speciális kurzusok, tanfolyamok: 
ArcGIS Desktop I – Bevezetés az ArcGIS-be: 2011. július
Tudományos fokozatok/Címek
Tudományos fokozat: 
kandidátus/PhD
Fokozat megszerzésének éve: 
1987
Téma, fokozatot kiadó intézmény neve: 
Északkelet-Magyarország területének római kori története, MTA
Szakmai tagságok
Magyar Régész Szövetség, alapító tag 2006–
Kitüntetések, díjak
Szakmai díjak, elismerések: 
Westsik Vilmos díj 2004.
Munkahelyek
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Múzeumok Igazgatósága (Jósa András Múzeum), Nyíregyháza, régész-muzeológus 1981–, tudományos titkár
Szakmai tevékenységek (Fontosabb)
Feltárások: 
Tiszavasvári-Városföldje, kora bronzkori sírok, kelta és szarmata temető, hunkori telep (Szabolcs-Szatmár-Bereg m.), (munkatárs: Lőrinczy Gábor) 1983–1985.; Tiszadob-Sziget, hunkori temető, neolit, bronzkori, császárkori, Árpád-kori, újkori telep (Szabolcs-Szatmár-Bereg m.), 1983–1990.; Ibrány-Esbó-halom, honfoglaló és Árpád-kori temető (Szabolcs-Szatmár-Bereg m.), 1985–1990.; Nyíregyháza-Manda bokor, avar temető, szkíta, császár-, avar és Árpád-kori telep (Szabolcs-Szatmár-Bereg m.), 1994.; Beregsurány-Barátságkert, császár- és népvándorlás kori telep (Szabolcs-Szatmár-Bereg m.), (munkatárs: Almássy Katalin) 1996.; Nyíregyháza-Tesco, késő bronzkori, császár- és Árpád-kori telep (Szabolcs-Szatmár-Bereg m.), (munkatárs: Almássy Katalin) 1997.; Csengersima-Határátkelő, középső és késő bronzkori, császár- és népvándorlás kori telep (Szabolcs-Szatmár-Bereg m.), (munkatárs: Almássy Katalin) 1998–1999.; Panyola-Vásármező dombja, kora rézkori (Tiszapolgár) temető, kora (Tiszapolgár), középső (Hunyadihalmi) és késő (Baden) rézkori, kora (Nyírség) és középső (Felsőszőcs) bronzkori, kora császár- és népvándorlás kori telep (Szabolcs-Szatmár-Bereg m.), (munkatárs: Almássy Katalin) 2003.; Nyíregyháza-Oros, Szék dűlő (KElk/36.), avar temető (Szabolcs-Szatmár-Bereg m.), (munkatárs: Almássy Katalin) 2003–2004.; Nyíregyháza-Oros, Közúti Igazgatóságtól nyugatra (Kelk/24.), neolit, késő bronzkori és császárkori telep, császárkori temető (Szabolcs-Szatmár-Bereg m.), 2004.; Nyíregyháza-Rozsrétszőlő, Nevelős-homokbányától D-re (M3/36c. lh.), késő bronzkori, császárkori és szórványos Árpád-kori telep, V. sz.-i temető (Szabolcs-Szatmár-Bereg m.), (munkatárs: Almássy Katalin és Gergely Balázs) 2005.; Nyíregyháza-Császárszállás, Halomi-dűlő (M3/139. lh.), császárkori temető (Szabolcs-Szatmár-Bereg m.), 2005.; Nyíregyháza-Felsősima, Gyebrás tanyától ÉK-re (M3/161. lh.), császárkori és Árpád-kori temető (Szabolcs-Szatmár-Bereg m.), 2005.; Nyíregyháza-Oros, Mega üzleti Park, egy 26 hektáros ásatás koordinációja és részben feltárása (bronzkori, kora vaskori, császárkori, avar kori, honfoglalás kori és Árpád-kori telepek és temetők) (munkatárs: Ferenc Szabolcs, Hágó Attila, Jakab Attila, Kádas Zoltán, Körösfői Zsolt, Pintye Gábor, Romat Sándor, Scholtz Róbert, Toldi Zoltán, Tompa György) (Szabolcs-Szatmár-Bereg m.), 2010.
 
M3 autópálya megyehatár és Nagykálló közti szakasz, illetve Nyíregyháza, keleti elkerülő út megelőző feltárásán a terepi és dokumentációs munkák koordinálása: 1993–1995.
Oktatói tevékenység: 
Babeş–Bolyai Tudományegyetem, Facultatea di Istorie şi Filosofie/Magyar Történeti Intézet (Kolozsvár): népvándorlás kori előadás 2007.
Nyíregyházi Főiskola: muzeológia 2010.
Egyéb szakmai tevékenység: 
Kiállítás:
„A nyíri Mezőség története az őskortól a középkorig.”: állandó régészeti kiállítás rendezése, Vasvári Pál Múzeum, Tiszavasvári 2000.;
„Kelet és Nyugat határán – A magyar föld népeinek története Kr. e. 400 000 – Kr .u. 804-ig”: a Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállításának római termében a barbár rész rendezése (munkatárs: Kulcsár Valéria), Budapest 2002.;
„Autópálya vakondnézetből”: időszaki vándorkiállítás, Jósa András Múzeum, Nyíregyháza 2006.;
„Ősi mesterek nyomában” – régészeti, „Sárga ördög” – A Jósa András Múzeum aranyai, „...teli szeretettel az emberiség iránt...” – Névadónk: Jósa András: állandó kiállítások rendezése, Jósa András Múzeum, Nyíregyháza 2008.
 
Projekt:
Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007–2013. keretében elnyert Patrimonium-1 (2010.) és Patrimonium-2 (2011.) pályázat projekt asszisztense.
Publikációk (Fontosabb)
Könyv:
ISTVÁNOVITS Eszter:
A Rétköz honfoglalás és Árpád-kori emlékanyaga (Das landnahme- und arpadenzeitliche Nachlassmaterial des Rétköz). Nyíregyháza 2003. (Régészeti gyűjtemények Nyíregyházán 2 – Magyarország honfoglalás és Árpád-kori sírleletei 4)
Robert GINDELE – ISTVÁNOVITS, Eszter:
Die römerzeitliche Siedlung von Csengersima–Petea (Rezumat. Kivonat.). Satu Mare 2009.
ISTVÁNOVITS Eszter – KULCSÁR Valéria – ISTVÁNOVITS Márton:
Nartok. Kaukázusi hősi mondák. A világ eposzai 3. Fordította: Istvánovits Eszter, Istvánovits Márton és Kulcsár Valéria. Témakör-, szüzsé és tárgymutató: Benedek Katalin, Istvánovits Eszter, Kulcsár Valéria. Budapest 2009.
 
Tanulmány, folyóiratcikk:
ISTVÁNOVITS Eszter:
A Felső-Tisza-vidék legkorábbi szarmata leletei. 2–3. századi sírok Tiszavasváriból (The earliest Sarmatian finds of the Upper Tisza region – 2nd–3rd century burials in Tiszavasvári). JAMÉ 27–29 (1984–1986 [1990]) 83–133.
ISTVÁNOVITS Eszter:
Adatok a Felső-Tisza-vidék 4–5. századi történetéhez a tiszadobi temető alapján (Beiträge zur Geschichte des oberen Theißgebiets in dem 4–5. Jahrhundert. Данные по истории 4–5 веков Верхнего Пoтисья по материалам могильника из Тисадоб). MFMÉ 1984–85/2. (1991) 29–54.
ISTVÁNOVITS, Eszter:
Some Data on the Late Roman – Early Migration Period Chronology of the Upper Tisza Region. In: Probleme der relativen und absoluten Chronologie ab Latènezeit bis zum Frühmittelalter. Kraków 1992, 89–101.
ISTVÁNOVITS Eszter – KULCSÁR Valéria:
Pajzsos temetkezések a Dunától keletre eső kárpát-medencei Barbaricumban (Погребения с умбонами в Барбарикуме Карпатского бассейна к востоку от Дуная. Schild-Bestattungen im östlich der Donau gelegenen Barbaricum des Karpatenbeckens). JAMÉ 30–32 (1987–1989) [1992]). 47–96.
ISTVÁNOVITS, Eszter:
Das Gräberfeld aus dem 4.–5. Jahrhundert von Tiszadob-Sziget. ActaArchHung 45 (1993) 91–146.
ISTVÁNOVITS Eszter – KULCSÁR Valéria:
Tükrök a császárkori és a kora népvándorlás kori barbár népeknél a Kárpát-medencében (Die Spiegel der kaiser- und frühvölkerwanderungszeitlichen Barbarenvölker im Karpatenbecken. Зеркала варварских народов Карпатского Бассейна в римское время и раннюю эпоху переселения народов). HOMÉ 30–31/2 (1993) 9–58.
ISTVÁNOVITS, Eszter – KULCSÁR, Valéria:
Roman and Germanic elements in the armament of the barrowgraves of the 2nd–3rd centuries A.D. in the Great Hungarian Plain. In: Beiträge zu römischer und barbarischer Bewaffung in den ersten vier nachchristlichen Jahrhunderten. Marburger Kolloquium 1994. Lublin–Marburg 1994, 405–416.
ISTVÁNOVITS Eszter – KULCSÁR Valéria:
Szálfegyverek és íjak a Dunától keletre fekvő kárpát-medencei szarmata Barbaricumban (Stichwaffen und Bögen im östlich der Donau gelegenen sarmatischen Barbaricum des Karpatenbeckens). Altum Castrum. A visegrádi Mátyás Király Múzeum füzetei 4 (1995) 9–32.
ISTVÁNOVITS Eszter – KULCSÁR Valéria:
Adatok az alföldi szarmaták vallásához és törzsi hovatartozásához (Some data on the religion and tribal attribution of the Sarmatians of the Great Hungarian Plain). JAMÉ 37–38 (1995–1996 [1997]) 153–188.
ISTVÁNOVITS Eszter:
Nyíregyháza–Manda bokor. In: Raczky Pál – Kovács Tibor – Anders Alexandra (szerk.): Utak a múltba – Az M3-as autópálya régészeti leletmentései / Path into the Past – Rescue excavations on the M3 motorway. Budapest 1997, 75–80.
ISTVÁNOVITS Eszter:
Szarmaták a Kárpát-medencében. In: Havassy Péter (szerk.): Jazigok, roxolánok, alánok. Szarmaták az Alföldön. Gyula 1998, 33–48. (Gyulai Katalógusok 6)
ISTVÁNOVITS Eszter – KULCSÁR Valéria:
Vázlat a szarmaták sztyeppei történetéhez. In: Havassy Péter (szerk.): Jazigok, roxolánok, alánok. Szarmaták az Alföldön. Gyula 1998, 7–32. (Gyulai Katalógusok 6)
ISTVÁNOVITS Eszter:
A szarmaták és a kos. Adatok a Kárpát-medence szarmatáinak hitvilágához (Die Sarmaten und der Widder. Beiträge zur Glaubenswelt der im Karpatenbecken lebenden Sarmaten). JAMÉ 39–40 (1997–1998 [1998]) 135–151.
ISTVÁNOVITS, Eszter:
Tiszavasvári–Városföldje–Jegyző-tag. A settlement of the 5th century (Hunkori település maradványai Tiszavasváriban, a Városföldjén). JAMÉ 41 (1999) 173–254.
ISTVÁNOVITS, Eszter – KULCSÁR, Valéria:
Sarmatians through the eyes of strangers. The Sarmatian warrior. In: Istvánovits, Eszter – Kulcsár, Valéria (eds): International Connections of the Barbarians of the Carpathian Basin in the 1st–5th centuries A.D. Aszód–Nyíregyháza 2001, 139–169. (Múzeumi Füzetek (Aszód) 51 – JAMK 47)
ISTVÁNOVITS, Eszter – KULCSÁR, Valéria:
Some traces of Sarmatian-Germanic contacts in the Great Hungarian Plain. In: Claus von Carnap-Bornheim (Hrsg.): Kontakt – Kooperation – Konflikt. Germanen und Sarmaten zwischen dem 1. und dem 4. Jahrhundert nach Christus. Neumünster 2003, 227–238. (Schriften des Archäologischen Landesmuseums 1)
ISTVÁNOVITS, Eszter – KULCSÁR, Valéria:
The Middle Danube region during the Roman Imperial Age and Early Migration Period. In: Claus von Carnap-Bornheim – Herwig Friesinger (Hrsg.): Wasserwege: Lebensadern – Trennungslinien. 15. Internationales Symposion Grundprobleme der frühgeschichtlichen Entwicklung im mittleren Donauraum. Neumüster 2005, 149–156.
ISTVÁNOVITS Eszter – LŐRINCZY Gábor – PINTYE Gábor:
A Szegvár-oromdűlői császárkori telep (Die frühkaiserzeitliche Siedlung von Szegvár-Oromdűlő). MFMÉ – StudArch 11 (2005) 51–114.
ISTVÁNOVITS, Eszter – KULCSÁR, Valéria – Claus von CARNAP-BORNHEIM:
The barbarian warrior burial from Tiszalök-Rázompuszta in the 3rd century history of the Upper Tisza Region. AKorr 36 (2006) 91–110.
HENDZSEL, Ilona – ISTVÁNOVITS Eszter – KULCSÁR Valéria – LIGETI, Dorottya – ÓVÁRI, Andrea – PÁSZTÓKAI-SZEŐKE, Judit:
„On the Borders of East and West”: A Reconstruction of Roman Provincial and Barbarian Dress in the Hungarian National Museum. In: Margarita Gleba – Cherine Munkholt – Marie-Louise Nosch (eds): Dressing the past. Ancient textiles 3. Oxford 2008, 29–42.
ISTVÁNOVITS, Eszter – KULCSÁR, Valéria:
From the Crimea to Scandinavia via the Great Hungarian Plain: Traces of Sarmatian-Germanic Contacts on the Basis of an Amulet Type (Из Крыма в Скандинавию: через Венгерскую низменность: следы сармато-германских контактов на основании сферических подвесок-амулетов). In: International conference „Inter ambo maria. Contacts Between Scandinavia and Crimea in the Roman Period. October, 21–25, 2010, Gaspra, Crimea, Ukraine. Abstracts. Simferopol 2010, 36–44.
ISTVÁNOVITS, Eszter – KULCSÁR, Valéria:
Satana and others: priestesses, witches and queens of the steppe-region. Matriarchy in the Sarmatian society? In: Dieter Quast (Hrsg.): Weibliche Eliten in der Frühgeschichte: archäologische und historische Beiträge zum ersten Jahrtausend in Nord- Mittel- und Südosteuropa. RGZM-Tagungen 10. Mainz 2011, 201–218.
 
Folyóirat-, sorozatszerkesztés:
a nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 1990–
Utolsó módosítás
2012.03.28.