Siklósi Gyula

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Személyes adatok
Név (publikációban): 
Dr. Siklósi Gyula
Születési hely: 
Budapest
Születési év: 
1943
Idegennyelv-ismeret: 
angol, német
Cím: 
MTA Régészeti Intézete, 1250 Budapest, Úri u. 49.
Telefonszám: 
+36 1 1759 011
Tanulmányok
Végzettség: 
régész, történész
Középfokú tanulmányok: 
Könyves Kálmán Gimnázium, Budapest, 1967.
Felsőfokú tanulmányok: 
ELTE BTK régészet-történelem –1977.
Diplomaszerzés éve: 
1977
Diplomamunka címe : 
Csúcsíves, mérműves ablakaink és kronológiájuk
Szakmai tagságok
MTA VEAB, Műemléki Munkabizottság
ECOVAST
ICOMOS
Munkahelyek

MTA Régészeti Intézete, tudományos főmunkatárs 1977–1999.

Szakmai tevékenységek (Fontosabb)
Feltárások: 
Székesfehérvár (Fejér m.). 1978–1999.
Publikációk (Fontosabb)
Könyv:
SIKLÓSI, Gyula:
Gotische Maßwerkfenster in Ungarn und ihre Chronologie. (DissArch Ser II. No. 6.) Budapest 1978.
SIKLÓSI Gyula:
Török konyha Isztolni Belgrád belvárosából. Székesfehérvár 1982.
SIKLÓSI Gyula:
Adattár Székesfehérvár középkori és törökkori építészetéről. Székesfehérvár, 1990.
SIKLÓSI, Gyula:
Die mittelalterlichen Dörfer und Kirchen von Budakeszi. Budapest 1998.
 
Könyvfejezet:
SIKLÓSI Gyula – VERESS D. Csaba:
Székesfehérvár, a királyok városa. II. rész. Budapest 1990, 208–277.
 
Tanulmány, folyóiratcikk:
SIKLÓSI Gyula:
A középkori sziget. In: Demeter Zsófia (szerk.): Palotavárosi írások. (Az István Király Múzeum Közleményei. B. sor. 34.) Székesfehérvár 1982, 6–11.
SIKLÓSI, Gyula:
Dreihausenera Pokal von Székesfehérvár. Alba Regia 20 (1983) 153–168.
SIKLÓSI, Gyula:
Angaben zur mittelaiterlichen Topographie von Székesfehérvár aufgrund der Grundrisse und Karten über die Stadt. ActaArchHung 40 (1988) 211–250.
SIKLÓSI Gyula:
A török hódoltság emlékei Székesfehérvárott. In: Fejér megyei Történeti Évkönyv 19. Székesfehérvár 1989, 27–39.
SIKLÓSI Gyula:
A székesfehérvári korai és későbbi királyi vár, illetve palota. Castrum Bene 1989. Várak a 13. században. A magyar várépítés fénykora. Gyöngyös 1990, 104–120.
SIKLÓSI Gyula:
Székesfehérvár legkorábbi egyházi intézményei a középkorban. In: Bárdos István – Beke Margit (szerk.): Egyházak a változó világban. Esztergom 1991, 109–118.
SIKLÓSI Gyula:
A fehérvári királyi bazilika. Múzsák Magazin 23/2 (1992/12) 3–5.
SIKLÓSI, Gyula:
Neuere Forschungen im Árpádenzeitlichen Székesfehérvár. ActaArchHung 44 (1992) 371–388.
SIKLÓSI, Gyula:
Die mittelalterlichen und türkenzeitlichen Befestigungen von Székesfehérvár. Actes du XII Congrés International des Sciences Préhistoriques et Protohistoriques. Bratislava 199, 161–167.
SIKLÓSI Gyula:
Székesfehérvár. In: Medium Regni, Középkori magyar királyi székhelyek. Budapest 1996, 43–64.
SIKLÓSI, Gyula:
Die Siedlungsgeschichte der Stadt Székesfehérvár (Stuhlweissenburg) von der Regierungszeit der Arpádenkönige bis zum Ende der Türkenherrschaft. ActaArchHung 48 (1996) 375–397.
SIKLÓSI Gyula:
Mérműves ablakaink és kronológiai rendszerük. Alba Regia 27 (1998) 123–204.
Régészről szóló publikációk
Honfoglalás kori temető Budakeszin. Magyar Nemzet 32/271 (1976. nov. 16.) 5.
JÁRAI Judit:
Régészet. Házépítés közben. Képes Újság 18/4 (1977. jan. 22.)
M.A.:
Eufrozina ajándéka volt. Akik meglelték a lovagok konventjét. Hétfői Hírek 24/24. (1980. jún. 9.) 5.
HALÁSZ Júlia:
Sikeres ásatások nyomán. Főváros a királynak. Esti Hírlap 29/181(1984. aug. 2.) 4.
SÁRVÁRI Márta:
Alba Regia középkora. A johannita lovagok rendháza. Delta 19/7 (1985. július) 36–38.
RADICS Péter:
Felelősséggel az elődökért és az utódokért. Folytatódnak a fehérvári feltárások. Fejér megyei Hírlap (1987. okt. 3.) 13.
Királyi testvérvárosok. Fejér megyei Hírlap (1987. szept. 12.) 13.
Történelmet kutató cserkészek... Zámoly Hírei 1/4 (1991. aug.) 3.
CSÍK Rita:
„Telkemre temették a keszieket” Pesti Riport 1/58 (1991. nov. 21.) 5.
Ünnepeink. Március 15-e Budakeszin. Budakeszi Hírmondó 1/2 (1991. ápr.) 2.
Kővár állott Székesfehérvárott már a középkorban. Heves megyei Hírlap (1991. ápr. 13.)
FAZEKAS Eszter:
Szétvert homlokzatok, eltűnt kapuk. A régész háztáji temetője. Pest megyei Hírlap 35/145 (1991. jún. 22.) 8.
Okiratok, ... Heti Magyarország 28/15 (1991. ápr. 12.) 13.
TÓTH Sándor:
Értékek őrzői Budakeszin. A sokszínűség egysége. Pest megyei Hírlap 36/274. (1992. nov. 20.)
L. H.:
Pro Holz Reise 1994. Ungarn. Pro Holz 2/94. 23-30.
Végzetes építkezés a Barackosban. Esti Hírlap 41/83. (1996. ápr. 18.) 10.
BERG, Vivianne:
Ein Friedhof "wie ein kleiner Israel". Israelisches Wochenblatt 96/33 (1996. aug. 16.) 43.
ZWADA András:
Szobrai boldog imádságok. Magyar Hírnök 2/7-8. (1996. július, augusztus) 3.
DÉRY Attila:
Templomromok Budakeszin. Műemléklap 1/9 (1997. november).
Romrongálás. Keszi Láss! (1998. jan. 5.)
SZEMEREKI Zoltán:
Kár... Budakeszi Hírmondó 8 (1998. jan.) 18.
dr. DÉRY Attila:
Összefoglaló az ásatásokkal kapcsolatos tényekről. Budakeszi Hírmondó 8 (1998. jan.) 18.
NAGY Zoltán:
Romháború Budakeszin. Műemléklap 2/1 (1998. jan.) 10-11.
L.G.:
Tu, infelix Hungaria... "Elfúrt" középkor Budakeszin. Magyar Nemzet 61/2 (1998. jan. 3. szombat) 17.
Szobor Budajenőn. Mai nap (1998. jún. 2. kedd) 24.
RUTKOWSKI, Irmin:
"Paris des Ostens" mit Pußta-Romantik. Studienfahrt der Europa Union nach Budapest hinterließnachhaltige Eindrücke von der Metropole Ungarns und ihrem reizvollen Umland. Obermain Tagblatt (1998. 06. 13.) 5.
Nepomuk-Keszi-Budajenő. Végállomás. Keszi láss! )1998. máj.) 22.
SZÉKELY KECSKÉS János:
Még egy magyar külügyminiszter. Demokrata 3/2 (1999. jan. 14.) 26.
Pályázat a romkert-rekonstrukcióra. Budakeszi Hírmondó 9/9 (1999. ápr.)
Utolsó módosítás
2000