Patay Pál

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Személyes adatok
Név (publikációban): 
Patay Pál
Név (civil): 
Patay Pál
Születési hely: 
Budapest
Születési év: 
1914
Kutatási terület
Kutatott ország, terület: 
Kutatott régészeti korszak: 
Tanulmányok
Végzettség: 
agrármérnök, régész
Középfokú tanulmányok: 
Református Gimnázium, Budapest, 1932.
Felsőfokú tanulmányok: 
Magyar Királyi Mezőgazdasági Akadémia nappali tagozat (Debrecen), 1932–1935.; Pázmány Péter Tudományegyetem (Budapest) BTK nappali tagozat, régészet 1933–1938.
Diplomaszerzés éve: 
1938
Diplomamunka címe : 
Korai bronzkori kultúrák Magyarországon
Szakmai tagságok
Magyar Régészeti és Művészettörténeti társaság 1931–
Union International des Scienes Préhistoriques et protohistoriques, Conseil Permanent 1947–1984., Comité d' Honneur 1984.
Deutsches Archaologisches Institut levelező tag 1971–
Kitüntetések, díjak
Állami kitüntetések: 
Szocialista Kultúráért 1960.
Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje 2004.
Szakmai díjak, elismerések: 
Kuzsinszky Bálint-emlékérem 1943.
Móra Ferenc-emlékérem 1970.
Rómer Flóris-emlékérem 1978.
Széchenyi Ferenc-emlékérem 1994.
Munkahelyek
Pázmány Péter Tudományegyetem, Ősrégészeti Tanszék, Budapest, tanársegéd 1939–1949.; Palóc Múzeum, Balassagyarmat, régész-muzeológus 1950–1957.; Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, muzeológus 1967–1975., Adattár, osztályvezető helyettese 1975–1982., nyugdíjas régész 1983–1988., tudományos tanácsadó 1993–1995.
Szakmai tevékenységek (Fontosabb)
Feltárások: 
Fényeslitke (Szabolcs-Szatmár-Bereg m.), rézkori temető 1949–1951., 1954.; Nagybotány (Nógrád m.), bronzkori urnatemető 1950–1951.; Dunapentele (Fejér m.), bronzkori tell 1951.; Berettyóujfalu-Herpály (Hajdú-Bihar m.), újkőkori és bronzkori tell 1955.; Mátraszőlős (Nógrád m.), késő vaskori kelta temető 1958.; Alsótelekes (Borsod-Abaúj-Zemplén m.), kora vaskori szkíta temető 1959., 1961–1962., 1964.; Tiszavalk-Kenderföld (Borsod-Abaúj-Zemplén m.), rézkori telep és temető 1966–1967.; Tiszavalk-Tetes (Borsod-Abaúj-Zemplén m.), rézkori telep és temető 1968., 1973–1975.; Poroszló-Aponhát (Heves m.), bronzkori telep 1969., 1971.; Tiszaluc-Sarkad (Borsod-Abaúj-Zemplén m.), rézkori telep 1974–1990.
Publikációk (Fontosabb)
Könyv:
PATAY Pál:
Korai bronzkori kultúrák Magyarországon / Frühbronzezeitliche Kulturen in Ungarn. Budapest 1938. (DissPann II. 13)
PATAY Pál:
A bodrogkeresztúri kultúra temetői. Budapest 1961. (RégFüz II.10)
PATAY Pál:
Régi harangok. Budapest 1977.
Német kiadás: Alte Glocken in Ungarn.
PATAY Pál:
Das kupferzeitliche Gräberfeld von Tiszavalk-Kenderföld. FontArchHung Budapest 1978.
GARAM, Éva – PATAY, Pál – SOPRONI, Sándor:
Sarmatisches Wallsystem im Karpatenbecken. Budapest 1983. (RégFüz II.23), 2. javított és bővített kiadás: 2003.
PATAY, Pál:
Kupferzeitliche Meißel, Beile und Axte in Ungarn. München 1984. (PBF IX.15)
PATAY Pál:
Corpus campanarum antiquarum Hungariae. Magyarország régi harangjai és harangöntői 1711 előtt. Budapest 1989.
PATAY Pál:
Die Bronzegefäße in Ungarn. München 1990. (PBF II.10)
PATAY Pál:
Die kupferzeitliche Siedlung Tiszalúc–Sarkad und die Hunyadi-halom Kultur. In: Kovács, Tibor (Hrsg.): Neuere Daten zur Siedlungsgeschichte und Chronologie der Kupferzeit des Karpatenbeckens. Budapest 1995, 107–115. (IPH 7)
PATAY Pál:
Kupferzeitliche Siedlung von Tiszalúc. Budapest 2005. (IPH 9)
 
Tanulmány, folyóiratcikk:
PATAY Pál:
A fényeslitkei rézkori temető (Das Kupferzeitliche Gräberfeld von Fényeslitke). JAMÉ 11 (1968 [1959]) 15–62.
PATAY, Pál:
Urnenfelderzeitliche Bronzeschilde im Karpatenbecken. Germania 46 (1968) 241–248.
PATAY, Pál:
Der Bronzefund von Mezőkövesd. ActaArchHung 21 (1969) 167–216., 41–52. tábla.
PATAY, Pál:
Die hochkupferzeitliche Bodrogkeresztúr-Kultur. BRGK 55 (1974 [1975]) 1–71.
PATAY Pál:
A magyarhomorogi rézkori temető (Das kupferzeitliche Gräberfeld von Magyarhomorog). DMÉ 1975 [1976]) 173–254.
PATAY Pál:
A Tiszavalk-tetesi rézkori temető és telep I (Kupferzeitliches Gräberfeld und Siedlung von Tiszavalk-Tetes I Das Gräberfeld). FolArch 29 (1978) 21–58
PATAY Pál:
A Tiszavalk-tetesi rézkori temető és telep II ((Kupferzeitliches Gräberfeld und Siedlung von Tiszavalk-Tetes II Die Siedlung) FolArch 30 (1979) 27–52.
PATAY Pál:
A Tiszaluc-sarkadi rézkori telep ásatásának eddigi eredményei (Bisherige Ergebnisse der Ausgrabung in der kupferzeitlichen Siedlung in Tiszaluc-Sarkad). FolArch 33 (1987) 89–120.
Régészről szóló publikációk
Trogmayer Ottó: Amabilis P.P. dictus magister! In: Guba Szilvia – Tankó Károly (szerk.): „Régről kell kezdenünk...” Studia Archaeologica in honorem Pauli Patay. Szécsény 2010, 6.
Egyéb
Tanulmányút:
Algéria: 1971-ben 2 hónapig, 1975-ben 3 hónapig, államközi csereegyezmény keretében.
Utolsó módosítás
2012 (részben)